A csapatunk tagjaival szinte kiskorunktól ismerjük egymást és szerettünk volna a környéken élő hátrányos helyzetű fiatalok számára olyan programokat biztosítani, amivel a szabadidejüket hasznosan tölthetik.
A HA-JÓ Gyermek-és Ifjúságsegítő Egyesület szervezésében már kortárssegítő képzésen és önkéntes tevékenységekben is részt vettünk, így jött az ötlet, hogy az általunk szervezett programjainkat az Egyesület Klub helyiségében is megtarthatnánk.
A helyi fiatalokat első körben különböző közösségi média felületeken és személyes találkozás során kezdtük el megszólítani. Átbeszéltük velük, hogy milyen programok érdekelnék őket. Fontos szempont volt életkori sajátosságaik figyelembe vétele, ezek alapján alakítottuk ki a technikai körülményeket illetve a találkozók programjait.
Az érdeklődő fiatalok közül sokan szeretnek sportolni, így nem volt kérdés, hogy a Szolidaritási projektünk során kapott anyagi támogatásból csocsóasztalt, darts táblát, és pingpong asztalokat szerzünk be számukra.
A kevésbé sportolás iránt érdeklődőknek pedig olyan társasjátékokat szereztünk be, amelyekkel helyzetükből adódóan nem lett volna esélyük játszani.
A helyi hátrányos helyzetű fiatalok életében fontos kikapcsolódási lehetőséget jelent a tánc és a zene. Nagy meglepetés volt számukra, amikor hangfalat vittünk programjainkra, ezzel is színesítve rendezvényeinket.
Minden találkozó programját úgy szerveztük, illetve engedtük úgy alakulni, hogy valamiféle várakozással tekintsenek a következő találkozásra/ meglepetés büfé, félbehagyott, vagy éppen a következő alkalomra meghirdetett vetélkedő, házi pingpong bajnokság stb./.
A hasznos időtöltésen túl fontosnak tartottuk, hogy a fiatalok megismerjék, milyen egy jó közösséghez tartozni. Az események során megtapasztalják a szolidaritást, vagyis a kölcsönös kötelesség- és segítségvállalást.
A közös feladatok végzése során, viszonylag hamar kiderült, hogy a csoportból ki rendelkezik húzóerővel, ki a jól irányítható, illetve az is, hogy ki nem találja még a helyét, szerepét. Ezeket a fiatalokat személyesen vontuk be egy-egy egyszeri feladat ellátásába /csocsó asztal összeszerelés, beszerzett játékok, sporteszközök számbavétele, gondozása/, ezzel segítettük szerepazonosulásukat, csoportba épülésüket.
Jellemzőn közülük került ki később az a pár fő, aki a járványidőszakban aktívan segítette, segíti a virtuális térben a csoport tagjainak kapcsolattartását, az aktuális információk terjesztését.
Várakozásunknak megfelelően ezeken az összejöveteleken fokozatosan jöttek el azok a témák, problémák, amik korábban nem voltak kibeszélhetők. Előkerültek iskolai, családi, párválasztási gondok, kisebb-nagyobb csoportban válva megbeszélhetővé.
Fenti tevékenységek, folyamatok véleményünk szerint jó szolgálták a csoport kialakulását, erősödését, ezt kívánjuk a továbbiakban is fejleszteni.
Vanó Dániel, 26 éves