Énkép és önkontroll – 2. rész: Az egészséges életmód végletei

Bevezető: 
Tagadhatatlan, hogy az egészséges életmód kialakításához és hosszú távú fenntartásához kulcsfontosságú az egészséges énkép és önkontroll. Egyre elterjedtebb nézet az egészséges életmód szoros összefonódása a tudatos kontrollal, főként a táplálkozás és a mozgás tekintetében. Ám ahogy az előző cikkben említésre került, a kontrollt túlzásba vihetjük, amelynek következtében magatartásunk és gondolkodásunk kényszeressé, szélsőségessé fajulhat. Itt kezdődnek az egészséges életmód végletei.

Az egészséges életmód hatalmas önuralmat igényel, főleg akkor, ha hiányzik a megfelelő edukációs háttér. Sokan azt se tudják, mi az, ami valójában egészséges, még többen szeretnek általánosítani a témát illetően. Nem lehet azonban elégszer hangsúlyozni, hogy az egészségnek több aspektusa létezik, ezek közül legismertebbek a fizikai és a mentális egészség. Napjainkban mindkettőhöz tudatos önkontroll fűződhet, ami egy természetes folyamat, elvégre, ha meg akarjuk őrizni egészségünket, szabályokat kell felállítanunk és ragaszkodni hozzájuk. Nem igaz?

Nos, ez pontosan az a fajta kiindulópont, amellyel érdemes óvatosan bánni. A szabályok, amelyek az önkontrollt biztosítják, objektív szempontból nem bizonyulnak ártalmasnak, viszont minden ember szubjektívan szemléli ezt a kérdéskört. Ezért sem működik az általánosítás az egészséges életmód terén, hiszen nem mindenkinek válik be ugyanaz a módszer (legyen az táplálkozási, sportolási vagy egyéb pszichológiai vonatkozású), hiába titulálják azt akár szélesebb körben egészségesnek.

De akkor mihez kezdjünk a kontrollal? Ragaszkodjunk hozzá szigorúan, vagy szimplán csak engedjük el? Ahogy az előző cikk felhívta rá a figyelmet: a kontroll természetes módon korlátokat állíthat fel az élet különböző területein, azonban részeseivé kell válnunk a jelenségnek, amelyben nemcsak a kontroll állít elénk korlátokat, de mi magunk is a kontroll elé, bármilyen bonyolultnak is tűnik elsőre. Ennek ugye az a célja, hogy ne dőljünk be a tévhitnek, miszerint az egészségünk érdekében szigorú szabályok és kényszeres viselkedés mintáját kell követnünk, ez ugyanis egy olyan véglet, amely hosszú távon sosem egészséges.

Furcsán hangzik, de túlzásba vinni még az egészséges életmódot sem ajánlott. Ha feladjuk a fizikai, a mentális és/vagy a szociális jólétünket csakis azért, mert azt hisszük valamiről, hogy egészségesek leszünk tőle, az nem a legoptimálisabb megközelítés. Számtalan példát lehetne említeni, kezdve a mozgás vagy az egészséges táplálkozás kényszerével, egészen odáig, hogy az ember mentális betegségekkel, esetleg szociális fóbiákkal küzd, mindezt pedig tévesen az egészséges életmód számlájára írja.

Helyesebb megközelítés talán, ha azt állítjuk, egészséges az, ami fizikai és mentális téren egyaránt boldogsággal tölt el bennünket, mindezt úgy, hogy nem ártunk vele se másoknak, se önmagunknak. Egy kiegyensúlyozott életvitelről beszélünk, amelynek kialakítása általában nem lineáris folyamat, életünk során állandó figyelmet és munkálkodást igényel, de mindenképp megéri időt és energiát fordítani rá.

Szentgyörgyi Flóra 20 éves